embléma

Sós Antikvárium

alapítás éve 1985

Katalógus   in english   BelépésÜzletünk 1985-óta, mindig készpénzért vásárol könyveket, teljes könyvtárakat, hagyatékokat.

LENGYEL GÉZA: KOZMA LAJOS RAJZAI

Utolsó ábrándok című gyűjteményével - ha jól emlékszem - először jelent meg a nyilvánosság előtt Kozma Lajos, ez a bőséges invencióval és szinte túláradó mondani valóval megáldott rajzoló. Azóta két könyvet készített el. Kiadott egy ex-libris gyűjteményt és rajzokat komponált Révész Béla novellás kötetéhez. Az érdekes művészi pályafutás e két állomása közül a korábbi, az ex-libris-könyvben látszik készebbnek, öntudatosabbnak, szimpatikusabbnak is Kozma. Nagy igényeket egy jel gyanánt könyvbe ragasztandó kis cédulához nem szabad fűzni. Ámde, ha már szükségesnek tartja valaki, ha jónak látja, hogy megjelölje vele könyveit, néhány harmonikus vonalat óhajt látni a kis lapon, szeretettel odavetett vonalat, amint ő is szeretettel rakja egymás mellé a könyveit, formákat, melyek megérintik a szív egy-egy húrját. Kozma Lajos könyvcédulái pedig nagyobbrészt ilyenek. Művészetének alapvonása az elmélyedés, a belső harmónia keresése és szinte zenei kifejezése. A formák tudatos naivitása, olykor túlságos mellőzése sokszor akadálya ugyan a kifejezésnek, de még gyakrabban finom akkordok érvényesülését teszi lehetővé. Milyen széles, nyugalmas szemlélődés, természet-vizsgálat például a Bálint Aladár könyvcéduláján. Kozma Ilona céduláján néhány dekoratív vonalban mozgalmas élet, viharzás. Balassa Józsefén a levélhullató ősz csendes melankóliája. A melankólia, ez gyakori hang a Kozma rajzok líráján, de hiszen a szelíd elmélyedés, amelyet a szomorúságon kívül magába foglal, hozzátartozik a könyvek hangulatához.

A melankólia olykor a fájdalomig fokozódik és itt mintha elhagyná ereje a rajzolót, mintha kezének, szemének tudásának nem volna elég eszköze annak visszaadásához, ami színesen, változatosan és szenvedélyesen ott kavarog a lelkében. Ezek a kitörések azonban nem zavarják a könyv harmóniáját, nem vonnak le tömegesen sorakozó darabjainak hájából.

A Révész Béla novelláihoz készült rajzokra először is az író talentuma, súlyos egyénisége fekszik rá. Akik az ő novelláit szeretik, azok egy teljes és egészen kimerített élvezet gyönyörűségével olvassák el. Utána legfeljebb a gyönyörűséget rendszerint kísérő kellemes, mondjuk, hogy magasabb rendű fáradtságot érzik. Semmi esetre sem keresnek hozzá széljegyzeteket egy más művészet birodalmából, nem vágynak sem megzenésítésük, sem formai megelevenítésük után. Kozma Lajos rajzait tehát önálló mű gyanánt kell szemlélni. Így vizsgálva az ő művészetét, tagadhatatlan, hogy észrevételei és szenvedélyei között van, ami a Révészével közös. A viharos fájdalomig fokozódó melankólia, az egész világhoz forduló, mindent egybefoglaló, összeölelő érzés. Az eredményeik azonban nem egyformák. Révész Béla a kitéréseken, részleteken át mindig eljut a maga mondanivalójához. Kozma gyakran belevész az apróságokba, a szimbólumszerű halmozásába. Ott erős, ott teljes, ahol erőszakkal elveti ezeket a rekvizitumokat, ahol tartózkodó, ahol szűkszavú. Ilyen a Lőrinc című novellához készült kép, a Földi Óperenciák, a Lárva Mögött, az Élet. Ezek beszédesek a maguk néhány vonalával, ezeken szuverén úr a vonalak mestere, ezek nem engednek utat annak a gyanúnak, hogy az álomvilágba stilizált és misztikus dekorációkkal túlzsúfolt alakok földöntúlisága mögött a közönséges megfigyelés fogyatékossága rejtőzheti.

E a gyanú nem indokolt. Kozma Lajos éles szemű megfigyelő, tanult megfigyelő. A szimbólumokkal legerősebben nyugtalanított képén is az igazi elmerülés, az érzés őszintesége. Poétai szerelemségek lelhetők a lapok közt, de ezt a hibát sokan irigyelnék. A föllobogó fantáziát meg lehet fékezni, ellenben az ifjan elaszott érzésekért nem kárpótol semmi.

Nyugat.1909. 15. szám

Grafikai tanulmányok

ELEK ARTÚR: MAGYAR RÉZKARCOK
Márkus László: A rézkarc
Maller Simon: XV. századi fametszetek a Szépművészeti Múzeumban
FERENCZY VALÉR: EGY GRAFIKUSI TANULMÁNYÚT JEGYZETEI
VAYK (Vay Sarolta?): RÉGI MAGYAR MECÉNÁSOK
Farkas Zoltán: Fáy Dezső, a grafikus
Farkas Zoltán: Buday György fametszetei
Elek Artúr: Kozma Lajos szignetkönyve
BÁLINT ALADÁR: FÁY DEZSŐ GRAFIKAI MŰVEI
FARKAS ZOLTÁN: FÁY DEZSŐ DANTE-ILLUSZTRÁCIÓI
Margitay Ernő: Kozma Lajos rajzai
LENGYEL GÉZA: KOZMA LAJOS RAJZAI
Alkalmazott grafika (könyv- és plakátművészet)

(Tichy Gyula): Egy tusos üveg meséi. [Rajzok.] Bev. Bálint Aladár
Elek Artúr: Conrad Gyula új részkarcalbuma
Meller Simon: A NÉMET ÉS NÉMETALFÖLDI RÉZMETSZÉS A XV. SZÁZADBAN
Lándor Tivadar: ZICHY MIHÁLY ÉS AZ ILLUSZTRÁCIÓ
Rózsaffy Dezső: PETTENKOFEN SZOLNOKON
Meller Simon: MODERN ANGOL RÉZKARCOLÓK
Fába vésett balladák. Buday György, 1907-1990
Karinthy Frigyes: Gara Arnold: Magyar parnasszus

KENCZLER HUGÓ: UTOLSÓ ÁBRÁNDOK. — MELÓDIÁK
Margitay Ernő: A grafikáról. HELBING FERENC RAJZAIHOZ

metszet, térkép kínálatunk

metszet a lakásban

Sós Antikvarium 1056 Budapest Váci utca 73.   lap tetejére