embléma

Sós Antikvárium

alapítás éve 1985

Katalógus   in english   BelépésÜzletünk 1985-óta, mindig készpénzért vásárol könyveket, teljes könyvtárakat, hagyatékokat.

ko2928.   könyv/bibliofilia, első kiadás

Gyulai Pál: Költeményei.

Budapest. 1895. Franklin. 222 p. illusztrált. vászonkötés. magyar nyelvű.
méret: 36x27 cm.

ELKELT

R. Hirsch Nelli rajzaival
A kötéstáblán festett selyembetét!
A műlapok foltosak!
GYULAI PÁL (Kolozsvár, 1826. jan. 25. – Bp., 1909. nov. 9.): irodalomtörténész, költő, prózaíró, egyetemi tanár, kritikus, az MTA tagja (l. 1858, r. 1867, ig. 1883, t. 1906). Apja nemesi származású tisztviselő. A kolozsvári ref. kollégiumban tanult. 1845-től az erdélyi arisztokrata Bethlen János fiainak nevelője. Ezekben az években versei, novellái jelentek meg. 1848 tavaszán Kolozsvárott a forradalmár ifjúság egyik szóvivője, Szász Károllyal és Mentovich Ferenccel forradalmi politikai versekből összeállított kötetet adott ki Nemzeti színek címmel. A forradalom eseményeiben, harcaiban azonban nem vett részt. A békepárti Teleki Domokos titkára Pesten, Gernyeszegen, majd ismét Pesten. 1850-ben, a Pesti Röpívekben kezdte kritikusi pályafutását. 1853-ban Pákh Alberttal szerk. a Szépirodalmi Lapokat. 1854-ben jelent meg az Új Magyar Múzeumban nagy irodalomtörténeti jelentőségű tanulmánya, a Petőfi Sándor és lírai költészetünk. 1855–56-ban tanítványával, Nádasdy Tamással Berlinben, Párizsban, Münchenben tanult. Az 50-es évek végén már az irodalmi Deák-párt egyik vezető alakja, Kemény Zsigmond, Csengery Antal, Arany János barátja. 1858-ban feleségül vette Szendrey Máriát, Petőfi sógornőjét. Ugyanebben az évben a kolozsvári ref. kollégiumhoz került tanárnak. 1860-ban a Kisfaludy Társ. tagja. 1862-ben jött vissza Pestre; Arany mellett a Szépirodalmi Figyelő segédszerk.-je, a Magy. Írók Segélyegyletének titkára 1867-ig, tanár a ref. gimn.-ban, majd a színiképző alig.-ja. 1870-től az MTA osztálytitkára, az ak.-i pályázatok döntő szavú bírálója. 1873-tól szerk. a Budapesti Szemlét, 1875-től az Olcsó Könyvtárt. 1876-tól 1892-ig a bp.-i egy tanára, Toldy Ferenc utóda. 1879-től a Kisfaludy Társ. elnöke, 1885-től főrendiházi tag. 1899-ben lemondott a Kisfaludy Társ. elnökségéről, 1902-ben megvált az egy.-től. Utolsó éveiben már csak a Budapesti Szemlét szerk. Szépirodalmi művei közül kiemelkedik az Egy régi udvarház utolsó gazdája c. regénye, a m. kritikai realizmus egyik első alkotása. Legmaradandóbbat mint irodalomtörténész és kritikus alkotta a népi-nemzeti irány elismeréséért vívott harcaival. 1870 után kritikáiban egyre inkább a konzervatív világszemlélet jutott kifejezésre. Sajtó alá rendezte, többnyire bevezetéssel, jegyzetekkel Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Madách Imre, Kemény Zsigmond, Arany László és mások műveit, valamint a Magyar Népköltési Gyűjteményt.
összes kép nagyban
  1. termék fotó
  2. termék fotó
  3. termék fotó
  4. termék fotó
  5. termék fotó
  6. termék fotó
  7. termék fotó
  8. termék fotó

vissza
Sós Antikvarium 1056 Budapest Váci utca 73.   lap tetejére