Serédy Justinián levele Babirák József plébánosnak.
------
Serédi Jusztinián OSB (született Szapucsek György néven) (Deáki, 1884. április 24.[1] –‎ Esztergom, 1945. március 29.[1][2]) bíboros, hercegprímás, a második világháború alatt esztergomi érsekként a magyar katolikus egyház vezetője.
.......
Babirák József (1888–1959) római katolikus pap, plébános és helytörténeti gyűjtő volt, aki leginkább a ráckevei kulturális életben és múzeumalapítási törekvéseivel hagyott nyomot, de budapesti lelkészként is tevékenykedett.

Életének és munkásságának főbb állomásai:
1. Tanulmányok és egyházi pályafutás

Az Esztergomi Főegyházmegye papnövendéke volt, teológiai tanulmányait Esztergomban végezte (1912-ben már papnövendékként említik a források).

Pályafutása során több helyen szolgált, de jelentősebb ideig volt a budapesti Kerepesi úti temető lelkésze.

Élete későbbi szakaszában, az 1930-as évektől Ráckevén élt nyugdíjas lelkészként.

2. Kapcsolata Ady Endrével

Érdekes kultúrtörténeti adat, hogy a Kerepesi úti temető lelkészeként ő jutott hozzá Ady Endre legelső sírtáblájához (egy fejfához), amelyen még hibásan szerepelt a költő születési évszáma (1879 a helyes 1877 helyett). Ezt a relikviát később magával vitte Ráckevére.
3. A ráckevei "Árpád Céh" és múzeumalapítás

Legfontosabb öröksége a ráckevei helytörténeti gyűjtés:

Az 1930-as években megszervezte az Árpád Céh nevű egyesületet, amelynek célja a környék régészeti és néprajzi emlékeinek megmentése volt.

Ő tekinthető a mai ráckevei Árpád Múzeum egyik szellemi előfutárának. Összeállított egy jegyzéket a városban található, múzeumba illő tárgyakról, ezzel megalapozva a későbbi módszeres gyűjtőmunkát.

Szenvedélyesen gyűjtötte a környékbeli szerb és magyar emlékeket, okleveleket.