Címlap hiány!
----------------------

Nagyváthy János (Miskolc, 1755. jan. 19. – Csurgó, 1819. febr. 13.): az első magyar mezőgazdasági kézikönyv írója, jószágkormányzó. Sárospatakon jogot és teológiát tanult, ezt követen két évig Szapáry István gr. házánál nevelősködött, majd Losoncon a költészettan tanára volt. Tanári állását szembaja miatt hagyta ott. Felgyógyulása után katonának állt be, s hétévi szolgálat után kapitányi rangot ért el. Katonai évei alatt bejárta Ausztriát, Itáliát és Belgiumot s mindenütt figyelemmel kísérte a gazdasági viszonyokat. A bécsi szabadkőműves páholyban megismerkedett Széchényi Ferenccel és Festetics Györggyel. 1786-ban szerelt le. Előbb egy Bécs környéki birtokon gyakornok, majd belgiumi tanulmányút után Pestre jött s tagja lett a Nagyszívűség szabadkőműves páholynak. Ugyanekkor barátságot kötött Kazinczyval, Batsányival. Festetics 1791-ben meghívta Keszthelyre jószágkormányzójának. ~ az uradalmat mintaszerűen megszervezte és első ízben vezette be a kettős könyvelést. Buzdítására a gróf Csurgón gimn.-ot építtetett (1792). 1797 elején eddig ismeretlen okok miatt Festetics eltávolította Keszthelyről, és Csurgón használatra adott neki egy kis házat meg két jobbágytelket élete végéig. Felvilágosult, utópista társadalompolitikai röpiratokat is adott ki. – F. m. A szorgalmatos mezei gazda a Magyarországban gyakoroltatni szokott gazdaságnak rendjén keresztűl (I – II., Pest, 1791); Magyar házi gazdaasszony (Pest, 1820); Magyar practicus termesztő (Pest, 1821); Magyar gazdatiszt (Pest, 1821); Magyar practicus tenyésztető (Pest, 1822)
Életrajzi lex.